|
X. MIÉRT TARTJÁK OLYAN SOKAN A VASÁRNAPOT?
A keresztények milliói mennek lelkiismeretesen a templomba vasárnap. A hét első napján
tartózkodnak közönséges munkától, s amikor a vasárnapot tartják, meg vannak győződve,
hogy azt cselekszik, amit Isten kér.
Ha megkérdezünk őszinte keresztényeket, hogy miért nem tartják az Úr napját, és miért
tartják az istentiszteleteket a hét első napján a hetedik nap helyett – amelyet Isten
parancsolt – legalább ötféle, egymástól eltérő választ kapunk.
Nincs egybehangzó magyarázat arra, hogy miért változtatták meg a nyugalomnapot.
Egyesek csak annyit tudnak, hogy a szombatot vasárnapra helyezték át. Mások úgy vélik,
hogy Krisztus halálakor más napot rendelt.
Sokan őszintén elismerik, hogy nem tudják miért kellett változtatni.
Elfogadják a vasárnapot, mint istentiszteleti napot, mert úgy gondolják, hogy így kell.
Rokonaik is ezt a napot tartják, s ők is tisztelik a hagyományokat.
A keresztények nagy része hiszi, hogy Isten jogot adott a szombat megváltoztatására,
ha a hagyomány szükségesnek ítélné a változást.
A vallási zűrzavarnak ebben a korszakában ragaszkodnunk kellene az aranyszabályokhoz:
„A Szentírás, és egyedül csak a Szentírás!” Ez kell, hogy legyen jelmondatunk.
Mit mond a Szentírás a hét első napjáról? Ha Krisztusnak, az apostoloknak, vagy bárki
másnak joga lett volna változtatni azon, amit Isten parancsolt, akkor a Bibliában
lennie kellene egy magyarázatnak, amelynek alapján a változás létrejöhetne.
Olvasnunk kellene, hogy mikor, miért, hogyan, hol történt a változtatás.
A hagyomány nem biztos alap. Hitünket a bibliai tényekre kell alapoznunk.
A Bibliában kell tisztáznunk ezt a fontos kérdést.
KERESSÜNK VÁLASZT A BIBLIÁBAN:
1. A BIBLIA ALAPJÁN MELYIK NAPOT RENDELTE Isten nyugalomra, istentiszteletre?
Melyiket áldotta és szentelte meg Ő? 1 Mózes 2: 1-3
2. Mennyi ideig marad áldás azon, amit Isten egyszer megáldott?
1 Krónika 17: 27 megjegyzés: Ember nem foszthatja meg áldástól azt,
amit Isten áldott meg: 4 Mózes 23: 20
3. Melyik napról jelentette ki Isten, hogy az Övé? Melyikről parancsolta, hogy tartsuk?
2 Mózes 20: 8-11 megjegyzés: Láttuk, hogy Isten a hetedik napot rendelte szent napul.
Ha Ő más napot szentelt vagy parancsolt volna, ennek nyoma kellene, hogy legyen a
Szentírásban. Meg kellene találnunk az okát is, amiért a változtatás történt,
és ugyancsak a Bibliában. Az Újszövetségben csupán nyolc helyen találunk említést
a hét első napjáról, vagyis a vasárnapról. Vizsgáljuk meg tehát mindenik esetet külön.
4. mit mond Máté evangélista, hogy cselekedtek az asszonyok korán reggel a hét első
napján? Máté 28: 1
5. Mi célból jöttek az asszonyok a sírhoz, „miután elmúlt a szombat”? Márk 16: 1, 2
6. Kinek jelent meg később az Úr Jézus a hét első napján? Márk 16: 9
7. Mit cselekedtek a tanítványok és az asszonyok a hét első napján az alábbi esetekben?
Lukács 23: 54-56
- péntek…
- szombat…
- első nap
- megjegyzés: A Bibliának ezt a jelentését Jézus kereszthalála után kb.
30 évvel, írták, de a pénteket még mindig előkészületi napnak nevezik.
(Az eredeti, görög szövegben) Az evangélista néven említi, külön a szombat és
külön a hét első napját. Semmi megjegyzést a feltételezett változással kapcsolatban
a Bibliát ihlető Szentlélek nem tartott szükségesnek kijelenteni.
8. Mit látott Mária, amikor vasárnap hajnalban a sírhoz érkezett? János 20: 1
9. miért voltak együtt a tanítványok a hét első napján? János 20: 19 megjegyzés:
A tanítványok nem hitték, hogy az Úr feltámadott (Márk 16: 11-14; Lukács 24: 36-40).
Ennél fogva ők nem gyűlhettek össze megünnepelni az Úr Jézus feltámadását.
10. A hét első napjának melyik óráiban tartotta Pál apostol az ő búcsúbeszédét a troási
gyülekezetben? Apostolok cselekedetei 20: 7, 8 megjegyzés: Az itt leírtak a hét első
napjának „estéjén” történtek. 1 Mózes 1: 5 versében megfigyelhetjük, hogy egy nap Ű
estéje megelőzi a reggelét. Kitűnik tehát, hogy az első nap estéje a mai nyelvünkön
tulajdonképpen szombat estét jelent. Néhány modern fordítás egyenesen „szombat estét”
mond (pl. az angol Biblia)
11. Mit tette Pál apostol a hét első napjának reggelén? Apostolok cselekedetei 20:
7, 11, 13, 14 megjegyzés: Ez mutatja, hogy Pál apostol közönséges napnak tekintette
a hét első napját. Troás és Assus közt a távolság több mint 30 km. Gyalog megtenni
eléggé hosszú tehát. Kitűnik, hogy Pál nem tekintette nyugalomnapnak a
hét első napját.
12. mit tett Pál apostol minden szombaton? Apostolok cselekedetei 18: 4
13. mit mond Pál apostol, hogy tegyenek a keresztények a hét első napján?
1 Korintus 16: 1, 2 megjegyzés: Amit itt olvasunk, nem vall istentiszteleti
ténykedésre. Annak, akinek Pál apostol írt, otthon kellett félretennie a
szükségeseket.
14. Mit mond az Úr Jézus olyanok istentiszteletéről, akik lemondanak Isten
parancsolatairól, hogy az emberek hagyományait tehessék? Márk 7: 7-13 megjegyzés:
Ezeknek a szövegeknek egyike sem mutatja, hogy Isten, az Úr Jézus, vagy tanítványai
úgy gondolták volna, hogy a hét első napja szent. Ha Istennek szándékában lett
volna eltörölni az Ő napját, és mást iktatni helyébe, ezt föltétlenül tudtunkra
adta volna. János apostol késztet mindenben követnünk Krisztust, a mi nagy
Példaképünket: „Aki azt mondja, hogy Ő benne marad, annak úgy kell járnia, amint
Ő járt.” (1 János 2: 6)
Jézus volt az, aki a szombatot teremtő munkájának tiszteletére szentelte.
Ő maga megtartotta ezt a napot földi életében. Intette tanítványait imádkozni, hogy megtarthassák ezt a napot halála után is. Ő maga mondta nekünk, hogy iránta való szeretetünk jeleként tartsuk meg az Ő parancsolatait. Nekünk magunknak kell döntenünk, hogy milyen magatartást tanúsítunk mindazok tekintetében, amiket Ő, mint az Ő akaratát, nekünk kijelentett.
| 
English
Româna
